Minden kezdet nehéz…
Ez is…
Több, mint egy éve tervezgetem, hogy elkezdem a blogírást. Tudom, hogy milyen fontos, hogy van jelentősége, sőt mondanivalóm is lenne elég. Mégis nagyon nehezen fogtam hozzá…
Talán a túlzott maximalizmusom miatt. Úgy éreztem, csak akkor ragadhatok billentyűzetet, ha a mondanivalóm elég fontos az olvasóknak, ha van elég időm megfelelően cizelláltan és tökéletesen megfogalmazni a gondolataimat, ha a szakmabelieknek legalább olyan érdekes, amit írok, mint az esküvőre készülőknek. És eltelt egy év…
Aztán a napokban megfogalmazódott bennem, hogy mindez nem olyan fontos, viszont a blogom lehet olyan, amilyen én vagyok, tükrözheti az aktuális érzéseimet, gondolataimat és nem számít, hogy az utókor fog-e emlékezni rá, ha nekem és néhány embernek ad valamit. És talán egy ilyen lépést a nagy etapoknál érdemes megtenni, valamely olyan állomásnál, ami más miatt is fontos és így összekapcsolódhatnak.
Most van mondanivalóm…
Számunkra holnap kezdődik az idei esküvői szezon egy csodás, kedves, igazán összeillő párral, Judittal és Balázzsal és az ő romantikus, mesébe illő esküvőjükkel. Öröm volt velük minden pillanat, amit a szervezés során együtt töltöttünk és hiszem, hogy holnap csodásan fog sütni a nap, csicseregnek majd a madarak és ugrálnak a mókusok, miközben mosolyogva kimondják az igent. Az én szívem pedig örülni fog velük, mert megvalósul, amiről együtt álmodtunk és újra azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek.
Az ilyen kezdetekkor mindig megáll az ember és számot vet, új szezon-új emberek-új párok-új kihívások várnak, gyönyörű esküvőknek, csodás emberek házasságkötésének, boldogságának lehetek a részese újra. A mi nyarunk erről szól, nem feltétlenül a nyaralásról és ugyan, fárasztó és embert próbáló időszak ez, de annyi szépet és erőt ad, amiből tovább lehet építkezni.
A régi képek között kutakodva rátaláltam erre a fotóra, ami azt hiszem, kellőképpen foglalja össze, hogy miért is ragadtam itt, ebben a közegben, mit is jelent számomra a tágabb értelemben vett esküvő szakma és miért érdemes minden nehézség ellenére tovább dolgozni, mi motivál bennünket tovább ezen az úton.
A kép a 2013-as jótékonysági esküvőn készült, 5 esküvőszervező mosolyog rajta teljes egyetértésben, ami igazi kuriózum: maga a kezdeményezés és az esemény is hihetetlenül nemes volt és nagyon aktuális ma is, hiszen Benedek, a kezdeményezés támogatottja a napokban esett át az amerikai műtéten, mely az életét alapjaiban változtatja meg, öröm volt ennek az apró pici részesének lenni is. Én az esküvő licitnyertes párja, Adrienn és Péter esküvőszervezőjeként kerültem az események közepébe, nekik is öröm volt dolgozni, valódi jó emberek ők a szó legnemesebb értelmében, nem véletlen a találkozásuk Benedekkel és a döntésük az esküvő megpályázásával kapcsolatban.
A kép nekem most mégis másról mesél… Arról az összetartásról, egymás támogatásáról, emberi értékek megtalálásáról, új barátságok szövődéséről, amelyeket mind ennek a szakmának köszönhetek. Hiszem, hogy csak ilyen egyetértésben lehet konkurensként is együtt dolgozni, hiszem, hogy egymás segítésével, támogatásával többet érünk el mindannyian és hiszem, hogy jól döntöttem, mikor eredeti szakmámat feladva esküvőszervezőnek álltam. Miattatok is kedves menyasszonyaim és vőlegényeim és miattatok is kedves kollégák, akik már inkább barátok és akikkel örömünnep minden egyes csapatmunka.
Szép napsütéses esküvői szezont kívánok minden kollégámnak, barátomnak és boldog házaséletet minden idén házasságot kötő ifjú párnak!
Leave a reply